Főoldal

2011-es Népszámlálási útmutató

Összeállította az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács népszámlálási bizottsága. Köszönjük a külső szakértők segítségét.

2011. október 20. és 31. között Romániában népszámlálást tartanak.
Az erdélyi magyarok számára különösen fontos ez az összeírás, mert lélekszámunktól, számarányunktól függnek nyelvi és kulturális jogaink, illetve az adólejeinkből visszaosztott állami támogatások. Ezért:
- valljuk magunkat és hozzátartozóinkat magyar nemzetiségűnek, magyar anyanyelvűnek és vállaljuk felekezetünket (vallásunkat) is,
- gondoskodjunk arról, hogy lehetőleg minden magyart megszámláljanak Romániában.

Figyeljünk oda:

A. A népszámlálóbiztos külföldön lévő hozzátartozóinkat is vegye nyilvántartásba!

Ha éppen külföldön tartózkodó hozzátartozónk emlékezetünk szerint volt itthon is az elmúlt 12 hónapban, azaz csak ideiglenesen tartózkodik külföldön, akkor így jelentsük be. Vezesse fel őket is a számlálóbiztos a G (gospodării) űrlapra, és személyenként ugyanazt a P (persoane) űrlapot töltse ki, amelyet a folyamatosan otthon lakókról is kitölt. Gondoskodjunk időben arról, hogy legyen egy másolatunk az ideiglenesen külföldön lévők személyi igazolványáról, kiskorúak esetén születési bizonyítványukról. Ha nincs másolat, legalább a személyi számuk (CNP) legyen felírva otthon. Végső esetben a biztos ezek hiányában is köteles nyilvántartásba venni az általunk mondott adatokat az ideiglenesen külföldön lévő hozzátartozókról.

B. A nemzetiség (etnikum) kérdésnél NE válaszoljuk azt, hogy székely. Legyünk MIND magyarok!

Bár Tamási Áron örök érvényű megfogalmazása szerint „a székely olyan ember, mint a magyar, csak kicsivel jobb”, a statisztikákban nem a minőség, hanem a mennyiség számít. Komolyabbra fordítva a szót: az országos népszámláláson elsősorban a románság lélekszámához viszonyítva jelenik meg a nemzetiségünk. A számaránytól függő kisebbségi jogok használatának feltétele a magyar nemzetiség vállalása, nem a magyar anyanyelv. Jogainkat közösen, magyarként tudjuk érvényesíteni.
Ugyanígy NE nevezzünk meg etnikumként helyi identitást (erdélyi, gyimesi, szilágysági, vásárhelyi, hóstáti stb.), ugyanis ezeket utólag a román nemzetiség kategóriába sorolják be.

C. Az egyetemi hallgató azon a településen lesz helyi lakos, ahol a tanulmányait végzi és

ahol az év nagy részében valójában életvitelszerűen él (reşedinţă), függetlenül attól, hogy bentlakásban vagy albérletben lakik-e, akár van tartózkodási engedélye (flotant), akár nincs, akár bejelentett albérletben, akár anélkül lakik. Ezért gondoskodjunk róla, hogy ezen a címen vegye nyilvántartásba és írja a P, valamint a G űrlapra a számlálóbiztos.
Fontos, hogy ezen kívül az otthoniak a hivatalos lakcímen (domiciliu, a személyi igazolványban lévő cím) is bejelentsék az egyetemi hallgatót.

Fontos tudni:

  • A népszámláló biztosok mindenhol román nyelvű kérdőíveket töltenek ki román nyelven. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20%-ot, a számlálóbiztosnál ott kell lennie a kérdőívek magyar fordításának is. Nyugodtan elkérhetjük tőle, és követhetjük a kérdéseket magyarul is.
  • A magyar etnikum (nemzetiség) és a magyar anyanyelv esetén az űrlapra a „maghiar” szót kell írniuk.
  • Ha valaki nem a hivatalos lakcímén (domiciliu, a személyi igazolványban lévő cím) lakik, akkor elsősorban a valós, tényleges lakhelyén (reşedinţă) kell nyilvántartásba venni (P és G űrlappal). Ha valaki két lakcímen is lakik (váltakozva), akkor ott kell állandó lakosként nyilvántartásba venni (P és G űrlappal), ahol nyilatkozata szerint többet tartózkodik. Nem gond viszont, ha valakit két háztartásban is nyilvántartásba vesznek – a kettős összeírás a személyi szám alapján kiszűrhető –, az az igazán fontos, hogy senki se maradjon ki.
  • A háztartáshoz tartozó minden személyt fel kell íratni függetlenül attól, hogy az éppen nem tartózkodik otthon, ideiglenesen van távol belföldön vagy külföldön, vagy tartósan van távol belföldön vagy külföldön. Ezért mindenkiről legyen a lakásban személyazonossági-másolat, vagy legalább a személyi száma (CNP) legyen meg.
  • Ha egy lakásban a népszámlálás alatt senki sem tartózkodik otthon, és a számlálóbiztos többszöri felkeresésre sem talál otthon senkit, akkor az adminisztrátor vagy a szomszédok válaszai alapján tölti ki az íveket, kivéve az etnikumra, anyanyelvre és vallásra vonatkozó pontokat, amelyek valószínűleg válasz nélkül maradnak.
  • Ha van olyan családtag, aki külön lakásban lakik, de ideiglenesen távol van, és lakásán senki nem lesz jelen a népszámlálás alatt, akkor jelentsük be saját háztartásunkba (P és G űrlapon).
  • A népszámláláskor a válaszadás és a hiteles adatközlés kötelező.
  • A népszámlálás során összegyűjtött minden adat kizárólag statisztikai célokat szolgál. Ezek szigorúan bizalmas adatok, amelyek más célra nem használhatók fel.
  • A 22. szakaszban a második állampolgárságunkra vonatkozó rovat is van. A lehetséges magyar állampolgárság vállalása egyéni döntés alapján történik. Fontos tudnunk: a magyar állam a környező országok számára nem szolgáltat adatokat új polgárairól.

Amire még figyelni kell:

  • Látogatásakor a népszámlálási biztosnak igazolnia kell magát személyazonossági és népszámlálási igazolványával.
  • A kitöltött kérdőíveket alá kell írni, de előbb ellenőrizzük, hogy az általunk szolgáltatott adatokat megfelelőképpen írták-e be az űrlapba.
  • A nemzetiség, anyanyelv és vallás válaszoknál nem szabad javítást eszközölni az űrlapon. Ha itt valamit elrontott a számlálóbiztos, köteles új űrlapot kitölteni.
  • A számlálóbiztos csakis tollal, golyóstollal töltheti ki a kérdőíveket. Ha ceruzát akar használni, akkor megtagadhatjuk a válaszadást, vagy megtagadhatjuk az ívek aláírását.
  • Ha a népszámláló biztos semmilyen formában sem jelentkezik október 24-ig, jelezzük ezt a polgármesteri hivatalban.

 

A népszámlálás olyan periodikus adatgyűjtés, amely egy adott országban a népesség létszámának megállapítását, és bizonyos, a népesség egyedeire vonatkozó, adatok gyűjtését jelenti.
A népszámlálások eredményei statisztikai adatok egy ország (vagy akár egy régió) népességéről, ennek demográfiai jellemzőiről, az iskolázottságáról, a foglalkoztatottságáról, a lakásállomány teljes körű számbavételéről.

A népszámlálás gyökerei az ókorba nyúlnak vissza: a legelső összeírást Kr. e. 500-499 esztendővel a Perzsa birodalom katonai szervezetei végezték el, és elsődleges célja a földek adózási szempontból való nyilvántartása volt. Az első, a szakemberek által is hivatalosnak tekinthető népszámlálást – amelynek adatai a mai napig fennmaradtak – i. sz. 2-ben végezték Kínában, a Han dinasztia uralkodása alatt. A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást – az ókori előzmények után – 1665-ben Québecben (Kanada), Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban végezték.

Magyarországon az első népszámlálást II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. Romániában az idén októberre kiírt népszámlálás a 13. lesz, a legelsőt 1838-1840 között tartották.

A legutolsó, 2002.ben végzett népszámlálás adatai szerint Románia nemzetiségi összetétele:
  • Román   89%
  • Magyar   6,7%
  • Roma     2,5%
  • Ukrán     0,3%
  • Német    0,3%
  • Orosz     0,2%


További információkért ajánljuk a www.nepszamlalas.ro honlapot.

Az alábbi két grafikon a legutolsó 6 népszámláláson rögzített nemzetiségi megoszlásra vonatkozó adatok alakulását tartalmazza: