Főoldal

Események

Népszámlálás népszerűsítés a Quimbyn
Az Erdély négy városában – Nagyváradon, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen - zajló Quimby turné egyik partnere az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács-Erdélyi Magyar Néppárt volt. A szervezők mellett a turné partnereinek is jelentős szerepe volt abban, hogy minél több emberhez eljuthatott a népszámlálás híre és fontossága. Így a kikapcsolódás, a remek szórakozás, a buli mellett minden népszámlálással kapcsolatos információ és tudnivaló eljutott a Quimby-rajongókhoz is. A magyar alterock legkedveltebb és legsikeresebb csapata, a Quimby 1991-ben alakult Dunaújvárosban, és idén ünnepli huszadik születésnapját.
Népszámlálási kampány a roma közösségeknél
A Bihar megyei cigányok körében a népszámlálás és a magyar identitásvállalás népszerűsítési akciónkat október első napjától kezdtük el. A roma közösségeket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei ügyvezető elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetője és két munkatársa kereste fel Bihardiószegen, Székelyhídon, Szalacson, Érmihályfalván, Érbogyoszlón, Értarcsán, Éradonyon, Nagykágyán, és Margittán. A csoport bejárta Nagyvárad több negyedét is.
Farkas Flórián, a FIDESZ roma származású képviselője mondta egy nagyváradi előadáson, hogy ő száz százalékban cigány nemzetiségű és száz százalékban magyar nemzetiségű is. Erre a kettős identitásra, illetve a cigányok magyarnyelvűségére és a magyarsághoz történelmi sorsközösségben is kapcsolódó helyzetükre hívtuk fel a figyelmet körutunkon.
Az említett települések cigány lakossága között több száz szórólapot és plakátot osztottunk ki.
október 24. - Szacsvayra emlékeztek Nagyváradon
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete október 24-én Nagyváradon megemlékezést tartott Szacsvay Imre szobra előtt. A megjelenteket Nagy József Barna, az EMNT ügyvezető elnöke köszöntötte, aki rövid beszédében párhuzamot vont Szacsvay halála és 1956-os forradalmunk között, majd a halált is vállaló hazaszeretetre hívta fel a megjelentek figyelmét.
A beszéd után a megemlékezés koszorúját helyezte el a szobor talapzatán az EMNT bihar megyei szervezete, Tőkés László EP-alelnök nevében Orbán Mihály, az EMNT régióelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete, a Magyar Polgári Egyesület, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, az Unitárius Egyházközség, a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, a Partiumi Magyar Művelődési Céh. A koszorúk után a megjelentek közül többen virágcsokorral fejezték ki tiszteletüket Szacsvay emléke előtt.
A meghitt megemlékezés végén a Szózat hangzott el.
október 23. - Humor, tánc és demográfia
Máramarosban október 23-án rendezvénysorozattal szerettük volna felhívni környékünk lakosainak figyelmét annak fontosságára, hogy büszkén vállalják származásukat és nemzetiségüket a 2011-es népszámláláson. A rendezvény Máramarosszigeten indult, ahol Takács Attila matematika tanár előadásában a történelmi Máramaros magyarságának az idők folyamán bekövetkezett számbeli változásairól beszélt. Ezt követően Balla Levente erdélyi humoristánk a stand up comedy műfajhoz tartozó remekművét tekinthettük meg. Előadónk persze nem felejtette el megemlíteni magyarságunk népszámláláson való bevallásának fontosságát sem. Az esemény záróakkordjaként a Koltói Somfa hagyományőrző néptánccsoport mutatta be produkcióját.
Ezt követően előadóinkkal közösen Hosszúmezőre utaztunk, ahol a produkciókat bemutattuk az ottani közönségnek is.
Reméljük, hogy az érdeklődők jól érezték magukat, és egyben sikeresen felkeltettük figyelmüket arra, hogy a népszámláláson nemzetiségükhöz híven töltsék ki az űrlapokat.
október 23. - Az igazi barátság olyan mint...
A négy vak esete jutott eszembe ma, akiktől megkérdezték, hogy milyen az elefánt? Az első odament és megfogta az ormányát, majd levonta a következtetést: az elefánt olyan, mint a kígyó…, a második az oldalának ment neki, válasza így hangzott: az elefánt olyan, mint egy fal. A harmadik az állat bojtos farkát kapta el, levonva a végkövetkeztetést: az elefánt olyan, mint egy ostor… az utolsó az elefánt oszlopos lábát ölelve mondta: az elefánt olyan, mint egy oszlop… Melyiknek volt igaza?

Lehet, hogy nem egészen így hangzik e történet, de ma, amikor az „igazi barátság” kérdésére választ kerestem magamból a ludastelepi ifi-találkozón, akkor ez jutott eszembe. A barát az, aki – indítottam volna lendületes mondatomat, hogy valami nagyot (és paposat?) mondjak, de a kiscsoportba szerveződött fiatalok sokféle válaszát hallgatva megtorpant bennem a szó. Inkább nem folytattam. Úgy éreztem, kinek-kinek más-mást jelent a barátság. Egy közös dolgot kivéve: biztos, hogy létezik akárcsak az elefánt a fenti példában… Tehát van igazi barátság, nemcsak a Kali Tünde tiszteletes asszony által tartott áhítat alapigéjében (1Sám. 18:1-5), hanem manapság is. Azért jó volt a Dávid és Jonatán vallásórás korunk óta hallott és ismert barátságának történetét újra hallani, hiszen ezek a találkozók mind ilyen, vagy ehhez hasonló barátságok kialakulására alkalmas lehetőségek. Persze mi, alsó-marosmenti lelkipásztorok, örülnénk, ha mindenekelőtt „függőleges” barátságok szövődnének e szinte másfél éve működő rendszeres alkalmakon, de látjuk és tudjuk, hogy igazi, új barátok is vannak már közöttünk. ”Miért vagytok ma itt?” – kezdő mondatát így fogalmazta meg a házigazda tiszteletes-asszony. Oka persze mindenkinek volt. Ha nem is mindig és kimondottan „mennyei” okok ezek, azért mindannyian színből-szívből – de ott voltunk. Reménységgel. A „Reménységgel”, akarom mondani, akik ma létszámukban teljesen szolgáltak immár megszokott, de mindig színvonalas és kedvelt előadásukkal. Mintegy 112-en gyűltünk össze október 23-án az Andrássy-telepi templomban, miközben a gyülekezet tagjai és ifjai készítették számunkra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatásával a harapnivalót a parókiakertben. A sült kolbász és virsli, tea és sütemények mellett könnyen barátkozik az ember… és a pillanat sem száll el nyomtalanul. A tíz gyülekezetből érkező fiatalok között egy Indiai vendég is jelen volt „Goa” tartományból, amely India legkisebb állama. Angol bemutatkozó beszédében arról tett bizonyságot, hogy azonos hite alapján a távoli kultúrák és nyelvek fiaival is – velünk – közösségben érzi magát. Emlékeket hoztunk ismét, melyeket nem számlálhat meg a héten házunkba bekopogó számláló-biztos, miközben a népszámlálás folyik országunkban. A templompadokon ott a szórólap: „Minden Magyar Számít!” Igen. Éreztem, hogy jó lenne megmaradni. Van rá esély, hiszen Illés idejében is volt, amikor a próféta ezt már remélni sem merte. Mármint azt, hogy van még hétezer ember Izraelben, aki nem hajtott térdet a Baálnak. Én remélem, hogy leszünk. Mint Isten gyermekei, mint reformátusok, és mint magyarok. Voltunk – Vagyunk – Leszünk – olvasom a szórólapon. Ha hiszünk – teszem hozzá magamban, miközben tudom, kiben kell(ene) hinni ehhez...

Míg a Reménység dalaitól megválni nem tudó fiatalok visszamentek énekelni a templomba, sétálni indultam. A Ludastelepi Napokon, néhány hónapja emberseregtől zajos iskola-udvar most teljesen sötét és csendes. Gyerekkori szerelmek búvóhelyét idéző októbervégi este. A diófalevél kesernyés füstjével együtt szállt el nyár és lassan télbe hajlik a késő ősz is. Az élet azonban ott lapul majd a hó alatt, míg újra jön a kikelet. Remélem, hogy ezek az alkalmak is – „voltak, vannak és lesznek” továbbra is, hiszen ma is jó volt együtt lenni. November 20-ára Kutyfalva a tervezett helyszín. A jakabi feltételek mellett, persze. Várunk.
október 22. - Kampány és kirándulás
Október 22-en a Marosvásárhelyi Unitárius Egylet szervezésében egy 35 főből álló csapat vágott neki a tordai kirándulásnak. Többségük a vallásórás gyerekek valamint hozzátartozóik - szülők, testvérek és nagyszülők – voltak.
Az első állomás a tordai unitárius egyházközség temploma volt, ahol Józsa Lajos lelkész fogadta a csapatot. Itt sikerült ismét népszerűsíteni a népszámlálást, ennek fontosságát és jelentőségét, a Magyarnak lenni jó! programot. Plakátokat helyeztünk el a településen, illetve szórólapokat osztogattunk a helybeli magyar lakosságnak.
Ezt követően meglátogattuk a katolikus templomot, azt az épületet, ahol 1568. januárjában kimondták a vallásszabadság törvényét. Ellátogattunk a Torda Múzeumba is, ahol megtekinthettük Körösfői Kriesch Aladár a Tordai országgyűlés határozata című híres festményét. A műalkotás mintegy 13 évig tartó tárgyalások eredményeként került a nyilvánosság elé. Természetesen, a nap élményei között szerepelt a sóbánya meglátogatása is.
Innen az út Mészkőre és Várfalvára vezetett, majd a kellemesen elfáradt, fiatal és öreg turistákkal teli busz Marosvásárhely fele vette útját.
október 22. - Szüreti bál Magyarpéterfalván
Szombaton, október 22-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács fehér megyei szervezete szüreti bált rendezett a Küküllő-menti kis településen, Magyarpéterfalván.
A rendezvény táncbemutatóval kezdődött, amelyet a helybeli lelkes fiatalok adtak elő. Ezt követően szüreti felvonulásra került sor, ahol a résztvevők megkostolhatták a falu borait. Este a kultúrotthonban kosaras bállal folytatódott a mulatság, amelyen a falu apraja nagyja reggelig ropta a táncot
október 22. - Depolitizálni kell a szórványkérdést
A Belényesi-medence szórványmagyarságának mindennapi nehézségeiről és a megmaradás feltételeiről volt szó azon a konferencián, amelyet a Magyar Polgári Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete rendeztek meg 2011. október 22-én, a belényesi református egyházközség gyülekezeti termében. Az eseményen a téma szakértői tartottak előadást, majd a régió településeiről érkezettek – többségében lelkészek – is kifejtették véleményüket.

A tanácskozás moderátora Nagy József Barna főszervező, az EMNT Bihar megyei ügyvezető elnöke, az MPE elnöke volt. Elsőként Kántor Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főtanácsadója, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója tartott előadást, melyben röviden ismertette az elmúlt húsz év magyar nemzetpolitikájának logikáját valamint a 2010-es kormányváltás után alkalmazott gyökeres változásokat, továbbá kitért a szórványtelepülések specifikus társadalompolitikai vonatkozásainak bemutatására is. Az előadó azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi sorsban élő külhoni magyarság számára egyedül az autonómia hozná el a boldogulást, mely nemcsak cél, hanem egyben a megmaradás eszköze is. Ugyanakkor véleménye szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az intézményesülésre, elsősorban az oktatási intézmények megerősítésére is. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy tíz év alatt 100 ezerrel csökken a romániai magyarság száma és ez a folyamat elsősorban a diaszpórában állítandó meg, ahol kiemelt figyelmet kell fordítani az anyanyelven történő oktatásra, magyarázta az előadó.

Mátis Jenő, az EMNT gazdasági szakbizottságának alelnöke az Új Széchenyi Terv mintájára összeállított Mikó Imre Terv vitairatát mutatta be a jelenlévőknek. Elmondta: ahhoz, hogy a vitairat konkrét stratégiává váljon, széleskörű gazdasági és politikai összefogásra van szükség. Az EMNT számít a többségi nemzet, valamint más romániai magyar érdekképviseleti szervezetek támogatására is. A gazdasági szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy mindeddig az erdélyi magyarság számára nem készült olyan átfogó, előremutató stratégia, amely figyelembe veszi Partium, Székelyföld és Közép-Erdély eltérő sajátosságait. A terv időhorizontja 2020, addigra – amennyiben tartani lehet a meghatározott célkitűzéseket – Erdély gazdasági és kulturális értelemben egyaránt „Kelet Svájcává”, és egyben Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé válhat. Az előadó röviden bemutatta a vitairatban szereplő kitörési pontokat is. A hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta meg ezeket, többen is hozzászóltak az elhangzottakhoz.

Bodó Barna politológus, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Kárpát-medencei szórványalbizottságának elnöke szintén az autonómiában látja az erdélyi magyarság megmaradását. Fontos, hogy ne román szemüvegen át lássuk önmagunkat, hanem higgyünk abban, hogy mindaz amit elképzelünk megvalósítható. „A szórvány a nemzet határa, éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel. Az a nemzet, mely lemond szórványáról, saját magáról mond le” – fogalmazott a Sapientia előadótanára. A megoldandó problémák sorában megemlítette, hogy a szórvány nem tudja kitermelni a véleményvezéreket, márpedig szükség van a magyarság megmaradásának ügyét felvállaló vezetőkre. A templom és az iskola után a civil szervezeteknek kell felvállalniuk a magyar közösségek összetartását. A közösségeknek fel kell ismerniük, hogy egymásra vannak utalva: a szomszédos települések lakóinak rá kell döbbenjenek, hogy nem egymás riválisai, hanem éppen ellenkezőleg, egymás megerősítői. A további feladatok között a szakember megemlítette az oktatási rendszer átszervezését, a civil társadalom képzését valamint a magyar kormány támogatáspolitikájának átgondolását is.

A szórványkonferencián jelen volt Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, aki felszólalásában először is tolmácsolta Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke, a konferencia fővédnöke üdvözletét, aki nem tudott eleget tenni a szervezők meghívásának. Előadásában Toró T. Tibor elmondta, hogy dinamikájában kell tekinteni a szórványosodási folyamatot. Akárcsak a hadszintereken, a kisebbségi politikában is nem elég védeni a pozicióinkat, hanem törekedni kell arra, hogy a haladás érdekében időnként kitörjünk a korlátok közül és előre szaladjunk. A magyarországi kormányváltást követő expanzív nemzetpolitika válozást hozott a romániai magyarság számára is, ennek köszönhetően szerencsésebb a csillagok állása Erdély felett, jelentette ki az EMNT vezetője. Sok még a tennivaló, a hit nem elég ahhoz, hogy társadalmi perspektívát nyújtsunk a szórványban élőknek. A kulcs a megmaradáshoz az autonómia, vélte a többi előadóval egyetértésben Toró T. Tibor. Egyik prioritásunk kell legyen az intézmények létrehozása, azonban arra oda kell figyelni, hogy ezek fenntarthatóak legyenek és világos finanszírozással rendelkezzenek. Hiába kérkedik azzal az RMDSZ, hogy iskolákat újjít fel, ha azokat pár hónapra rá gyermekhiány miatt kénytelenek bezárni, hangzott el. A pártigazgató elmondta, érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy milyen lehetőségek adottak arra, hogy az egyházak átvegyék a szórványtelepüléseken a magyar elemi oktatást. A szórvány ügyét sürgősen depolitizálni kell, a pártoknak önmérsékletet kell gyakorolniuk és össze kell fogniuk a szórványtelepülések magyar gyermekeinek anyanyelvi oktatása érdekében, javasolta a temesvári politikus a teremben szintén jelen lévő Szabó Ödönnek, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökének. Felszólalásának végén Toró T. Tibor a támogatáspolitika, azon belül pedig az oktatási-nevelési támogatás átgondolásának szükségszerűségét említette meg. Kifejtette: a magyar kormány 5-6 milliárd forintot költ erre a célra, ami hatalmas összeg ahhoz képest, hogy nem vezet célra. „Az egy gyerek után járó 20 ezer forint nem oldja meg a problémákat az erdélyi magyar családokban, ezért át kell gondolni hogyan lehet ezt a pénzt célszerűbben felhasználni” – jegyezte meg a politikus.
A szórványkonferencia utolsó részében a jelen lévők hozzászóltak az elhangzottakhoz. Számos olyan kérdés merült fel, mely a Fekete-Körös völgyi szórványtelepülések mindennapi problémáit firtatta. A jelenlévők politikai nézettől függetlenül egyet értettek abban, hogy a térségnek szüksége van egy kollégiumra akár köröstárkányi, akár belényesi központtal, ahol a környék magyar diákjai színovnalas körülmények között, képzett pedagógusoktól tanulhatnak. Ez az egyetlen esélye a megmaradásnak, hangzott el.
október 21. - Pesti srácok, Nagy Imre, remények és megtorlás – 1956
Október 21-én délután az 56-os magyar forradalomról emlékeztek meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szatmárnémeti székházában.
Veres-Kupán Enikő Szatmár megyei EMNT-elnök felvezetőjét követően Reizer Edina Dsida Jenő Tekintet nélkül című versét szavalta el és Magdás Valterrel közösen, gitárkísérettel énekelték el a Madár fiaihoz című dalt illetve a Talpra, magyar!-t. A szovjet elnyomás elleni lázadás és a szabadság reményében eltelt néhány jeles nap hangulatát korabeli filmfelvételek segítségével elevenítették fel, majd Thoroczkay Sándor tartott egy izgalmas, a történéseik okait is megvilágító előadást. A történész említést tett arról, hogy az idei október 23. kettős ünnep a magyarság számára, 90 éve kísérelte meg ugyanis IV Károly visszafoglalni a magyar trónt, azonban a csatát elvesztette, így a történelem során harmadszor került sor a Habsburg-ház trónfosztására.
Az 56-os visszaemlékezés során számos összefüggésre mutatott rá, nem hagyva ki azokat a hibákat, felelőtlen döntéseket és nyilatkozatokat sem, melyek a ma hősként tisztelt személyiségek neveihez fűződnek. Kidomborította Nagy Imre alakját, akit a Sztálinista időket követő, enyhülést hozó politikája miatt a szabadságharcosok ismét az ország élére akartak állítani. Rámutatott: Nagy Imre meggyőződéses kommunista volt haláláig, melyet az akasztófa alatt állítólagosan elmondott utolsó szavai - „Éljen a szabad, szocialista Magyarország!” – is alátámasztanak, emberi nagysága viszont megkérdőjelezhetetlen, a forradalom vérbefojtását követően ugyanis (társaival ellentétben) nem volt hajlandó megbánást tanúsítani, kiállva 56 ügye mellett halála árán is. Bár a kádári megtorlás során százakat végeztek ki, tízezreket börtönöztek be és félmillió ember menekült el Magyarországról, Thoroczkay Sándor nem a vérengzést és az elnyomást tartja Kádár János és rendszere legnagyobb bűnének. „A legtöbbet azzal ártott, hogy regnálása évtizedei alatt kilúgozta a közgondolkodásból a nemzeti gondolatot. A 21 évvel ezelőtti rendszerváltás így Magyarországon nem egy népet, hanem mindössze egy népességet talált. Ez vezetett az Antal-kormány csúfos bukásához. Most ismét itt a történelmi lehetőség, ismét nemzeti kormánya van Magyarországnak. A kérdés az, hogy meddig? Támadások érik kívülről és belülről egyaránt és két nagy ellenség ellen vívja harcát: a globalizáció és a nemzetközi nagytőke ellen. A siker kulcsa pedig a magyarság összefogásában van, határon innen és túl egyaránt.” – zárta előadását a történész.
október 18. - Borkóstoló Máramarosszigeten
Október 18-án a Szigeti Magyar Ifjúsági Szervezet és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közreműködésével egy kellemes és igen hangulatos borkóstolón vehettek részt a máramarosszigeti bórkedvelők. A rendezvény egy csendes, nyugodt, a Flamingónak nevezett étteremben zajlott, ahol senki nem zavarta meg Borbély Zsolt Attila híres borszakértő tartalmas és humoros előadását. Az est folyamán több, jó minőségű borral ismerkedhettünk meg, amelyek Tokaj és Szekszárd borvidékeiről származtak. Az italok mellé olajos kenyeret, almát illetve sajtot lehetett fogyasztani, amelyekkel szánk ízét frissíthettük fel. Ez sokat segített abban, hogy a borok közti különbségeket intenzívebben érezhessük. Borkedvelőink figyelemmel kísérték végig az előadást, amely egy barátságos beszélgetésbe torkollott, ahol egyik fő téma a küszöbön álló népszámlálás volt.
október 16. - Váradlesen jártak a Szigligeti társulat bábosai
Váradles Nagyváradtól mintegy tíz kilométerre déli irányban található szórvány település, ahol a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot sem. A helyi magyar közösség létszáma napjainkban már a százat is inkább alulról súrolja, pedig Trianon előtt még 300 fős erős közösség élt itt. A korabeli összeírások alapján, a török hódoltság előtt nem csak maga Váradles, de az egész környéke színmagyar volt, közvetlen környezetében féltucat pusztahellyé vált, egykor virágzó település létezett: Kissomogy, Méhes, Pankota, Fülöpháza, Kistelegd, Álcsi, Tamási települések, amelyeket az egymást követő török-, rác- és labancdúlások tüntettek el a föld színéről.
Az, hogy Váradlesen ma is értik a magyar szót, maga a csoda, mely elsősorban református egyházának köszönhető, hiszen azokon a szomszédos településeken, ahol az őshonos lakosság átvészelte a hódoltságot, de a váradi püspökség birtokai voltak, a Kálvin hitére tért magyarság csak a görög-katolikus templomokba járhatott és rövid időn belül asszimilálódott. Napjainkban is az asszimiláció a legnagyobb veszély, és ez a folyamat a magyar iskola hiányában végzetesnek látszó módon gyorsult fel az utóbbi évtizedekben.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöksége ezért tartotta és tartja különösen fontosnak, hogy ezekre a nyelvi végvárakként működő településekre is minél több magyar nyelvű rendezvényt tudjunk szervezni. Erre adott kiváló lehetőséget a közelgő népszámlálással kapcsolatos kampányunk, és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács segítségével sikerült megszervezni, hogy a magyar nyelv erősítése és a népszámlálással kapcsolatos tájékoztatás kettős céljával, egy előadás erejéig lejuttassuk a Szigligeti Színház bábosait Váradlesre, akik a megjelent több mint negyven gyermek legnagyobb örömére játszhatták el Kinizsi Pál, a temesi oroszlán történetét. Külön érdekessége volt az előadásnak, hogy a gyerekek egy része a nyelvromlási folyamatok, a vegyes házasságok és a magyar iskola hiánya miatt nem, vagy csak gyengén beszéli a magyar nyelvet, ám a játékos műfaj és bábszínészek lelkes, odaadó munkája és találékonysága könnyedén áthidalta ezt is.
október 15. - Emberi sorsok – kiállítás Érmihályfalván
Az érmelléki Demokrácia Központ „Érmelléki sorsok, érmelléki emberek” címmel régi dokumentumokból és tárgyakból összeállított kiállítást szervezett október 15-én a helyi Padlás Galériában.
A magyar állampolgárság kérelmezése során olyan kordokumentumok kerültek elő, melyeknek értékét nem pénzben lehet kifejezni, hanem családi ereklyeként őrizték meg generációk.
A kiállított iratok között volt például „közjegyzői hiteles kiadvány”, iparigazolvány, házbérnyugtakönyv, „hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák gazdasági szövetségének tagsági igazolványa”, valamint rengetek családi, esküvői, és katonai fotó.
A hallgatóság soraiban meghívottként jelen volt Kiss Edit nyírábrányi, illetve Czifráné Dezső Angéla létavértesi anyakönyvvezető, akikkel leginkább együttműködik az iroda, de megjelent Szendrei Ákos, a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiumának kutatója is, aki előadást tartott az érmelléki és bihar-hegyközi régiókutatási programjukról. A tárlatnyitó folytatásaként id. Szilágyi Ferenc, a helyi Demokrácia Központ vezetője beszélt a kiállított régi holmikról, megjegyezve, hogy azok értéke abban áll, hogy kapcsolódnak egy-egy emberhez, egy-egy eseményhez
október 15. - Kórustalálkozó Fehér megyében
Október 15-én, szombat délután a marosnagylaki református templom és a maroscsúcsi református imaterem adott helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács fehér megyei szervezete és a helyi gyülekezetek által megrendezett ünnepélyeknek. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, majd a nagyenyedi Református Egyházmegye Kórusának az előadásában gyönyörű kórusműveket hallgathattak meg az érdeklődők. Ezt követően az egybegyűltek a népszámlálásról és a magyar állampolgárságról kaptak részletes tájékoztatót.
október 15. - Újra megszámláltatunk
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nyárádszeredai szervezete október 15-én Újra megszámláltatunk címmel konferenciát tartott a főtéri református templom mellett található Bocskai István teremben.
A népszámlálásról szóló konferenciánkon főként arrra szerettük volna felhívni nemzettársaink figyelmét, hogy milyen veszélyekkel jár az összeírás, valamint milyen kihívásokkal kell magyarként szembenézni. Az érintett témakörben Szakács Júlia, az Erdélyi Magyar Ifjak titkára és a Szórványért szakcsoport vezetője tartott előadást.
Dr. Tamási Zsolt, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem történelem szakos tanára előadásában a II. bécsi döntés utáni demográfiai növekedésről beszélt, bemutatva az erdélyi magyarok számának változását az 1920-as évektől egészen a II. világháború végéig.
Az est utolsó előadása a Nyárádmentét mutatta be, mint egy olyan vidéket, ahol ugyan a román nemzetiségűek aránya alacsony, viszont kérdés, hogy a népszámlálás után milyen adatokkal fogunk szembesülni. Felhívta a figyelmet néhány falura, amelynek nemzetiségi összetétele veszélyben van, és egyben elhangzott az is, hogy rajtunk áll, hogy miként alakul majd városunk, azaz Nyárádszereda sorsa is.
Az előadásra - a helyi lakosság mellett - szép számban érkeztek a környező falvakból, településekről is a népszámlálás témája iránti érdeklődők.
október 14-15. - Szabadi úti Ifjúsági Találkozó
Október 14-15 között az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatásával II. Őszi Ifjúsági Találkozót szervezett a Szabadi úton.
Az esemény idei témája a zene volt, amelynek keretén belül a résztvevők két előadást is hallhattak a keresztyén, valamint a világi zene közti különbségről, majd közösen megalkották a Szabadi-úti egyezményt.
A rendezvény első napja ismerkedéssel kezdődött, majd a résztvevők arról beszélgettek, mitől jó egy ifis ének, egyáltalán szükség van-e rá. A válasz egyértelmű volt: helye van az éneknek az ifiben, de fontos, hogy élvezhető dallama és értelmes szövege legyen.
Szombaton reggel a résztvevők rövid áhítattal kezdték a napot, és énekléssel, énektanulással folytatták. Márton Előd kolozsvári református lelkipásztor előadásában a világi zenéről, avagy a „Mizu és a két kicsi legó megtérésé”-ről hallhattak érdekes előadást az érdeklődők. Az ezt követő beszélgetés után a jelenlevők közösen megalkották a 7 pontból álló Szabadi-úti egyezményt, amelyből kiderült, hogy „bármilyen zenét szabad hallgatnunk, de meg kell válogatnunk, mi az értékes”. A közös ebédet játékok követték, amelyek segítségével az ifisek összehangolódtak, jobban megismerkedtek egymással.
Szabó László, a Felsővárosi gyülekezet lelkipásztora előadásában a keresztyén zenéről, valamint az ifis énekek ifjúsági órákon való jelenlétéről beszélt. A résztvevők megvitatták, hogy milyen kéne legyen egy ifis ének, hogy mindenki szeresse, egyáltalán mitől lesz unalmas, vagy épp ellenkezőleg, nagyon felkapott. Előadás után az ifisek vidám, szívből jövő zeneszóval dicsőítették az Urat.
A nap következő eseménye az ifjúsági Istentisztelet volt, ahol Márton Előd református lelkipásztor prédikált arról, hogy hogyan lehetünk „élettől duzzadó emberek”, és mennyire fontos a lelkesedés egy hívő ember életében. Az Istentisztelet után vacsora, majd rövid bemutató következett az IKE célkitűzéseiről, sokszínű programjairól, szakosztályairól.
Az estét a Szabadi-úti gyülekezet zenekara, a Sola Fide, valamint a Gordonka koncertje zárta.
október 14. - Gitárest Miklós Gyurival Kalotaszentkirályon
Október 14-én Kalotaszentkirályon gitárestet szerveztünk, amelynek vendége a gitárestek alapembere, a Knock Out basszusgitárosa, Miklós Gyuri volt. Az estet Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke nyitotta meg. Beszédében az Erdélyi Magyar Néppárt és az EMI tevékenységeiről számolt be, valamint e két szervezet népszámlálásra való felkészítő kampányáról tájékoztatta a részvevőket.
Szép számban jelen volt az ifjúság, de az idősebb korosztály képviselői is. Az előadóművész is többször felhívta a figyelmet a népszámlálás fontosságára. A résztvevők remekül szórakoztak, jól érezték magukat a felcsendült régi és új dalok hallatán.
október 13. - „Ember, magyar, ébredjél!”
Solymosi Alpár unitárius lelkész és Gergely István volt csíksomlyói plébános a népszámlálással kapcsolatos gondolatait osztotta meg az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett Magyar, vagy-e? című beszélgetésen Csíkszeredában.
Gergely István, a sokak által Tisztiként ismert egykori plébános megjegyezte, olyat szeretne mondani, ami elevenbe vág, ami felébreszt. „Ember, magyar, ébredjél!” Nagy igazság van abban, hogy a mi jelenünk és jövőnk nagy mértékben attól függ, hogy mi kisebbségiek mit tudunk adni a többségieknek. Példaként hozta fel Szent Erzsébetet, aki 800 esztendővel ezelőtt egyedül volt a németek között, sokszoros kisebbségben élt, és ma az egész világon ismerik ezt a magyar királylányt, a világ Katolikus Caritasának a védőszentje. De hogy ma, mi kisebbségiek tudunk-e igazi értéket adni, ahhoz kell az öntudat, az öntudatra ébredés, ami hiányzik a többségből. „Végignézve a bárokon, diszkókon, pontosan úgy züllnek a mi fiataljaink, mint mások” – adott hangot szomorúságának Gergely István.

Solymosi Alpár unitárius lelkész saját életéből hozott fel példát: „volt részem a feleségemmel együtt négy évet egy 84 felnőttből álló gyülekezetben szolgálni, és úgy érzem, hogy az a kicsi falusi gyülekezet sokszor erősebb volt, mint a 860 lelket számláló csíkszeredai gyülekezet. A közösségi tudat számít, és az örökségnek az értéke, amit az emberek önmagukban hordoznak. Amíg a gyökértelenséget munkálja a világ, addig mindig könnyűnek fogunk találtatni” – hangoztatta beszédében a lelkész.
október 13 - A fizikusok
A Kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet október 13-án, csütörtökön mutatta be Friedrich Dürenmatt, A fizikusok című színdarabját. Az előadás helyszíne a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György díszterme volt, ahol mintegy száz érdeklődő nézhette meg az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági egyesületének, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet kolozsvári fiókszervezetének első színdarabját. A helyi ifjúsági egylet hónapokkal ezelőtt nekilátott, hogy tevékenységét színjátszással is kiegészítse. Első darabjukként azért választották Dürenmatt fentebb megnevezett alkotását, mert úgy látták, a mű mondanivalója közel áll hozzájuk, a benne megfogalmazott kérdések számukra is lényegesek. Az első fellépés az ODFIE által szervezett XV. színjátszó találkozó keretén belül történt, Szabédon, ahol a kolozsvári egyletesek a harmadik díjat nyerték. Ezután Bonchidán léptek újra színpadra az ottani kastélynapok keretén belül. Harmadszor a Gyergyóalfaluban szervezett Faludy György Irodalmi Fesztivál alkalmával mutathatták be a darabot, végül pedig az itthoni közönség előtt is felléptek.
október 10. Nagyvárad - Stand Up Magunkért
Október 10-én a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete az egyetem dísztermében rendezte meg a „Stand Up magunkért!” humorestet. Ebből az alkalomból meghívta anyaországunk egy híres stand up-osát, Tóth Imrét, ismertebb nevén Brutit, aki nem okozott csalódást a szép számban megjelenő közönségnek és a tőle elvárt hangulatot nyújtotta.
A nagy sikernek örvendő rendezvény nemcsak a diákokat, hanem nagyszámú nagyváradi érdeklődőt is elrabolt egy órára a rohanó világ mindennapjaiból.
A rendezvényt Márkos István, a Partium Keresztény Egyetem Diákszervezetének elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy a rendezvény egyik célja a népszámlálás népszerűsítése: „Fontos, hogy mindenki vallja magát magyarnak, mert magyarnak lenni jó!”.
október 8. - MagyaRock Szatmárnémetiben
Október 8-án feldübörögtek a gitárok Szatmárnémetiben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak közös szervezésében megrendezésre került az első Partiumi MagyaRock Fesztivál. Az est folyamán két szatmárnémeti és egy nagybányai együttes lépett fel, különböző zenei stílusokat képviselve. Míg a nagybányai Black Morphium együttes a könnyedébb pop/heavy metál dalaival aratott nagy sikert, addig a szatmárnémeti Jobb-Core és a Levédia együttes már a keméyvonalasabb nemzeti hardcore/post vonalat képviselte, szókimondó, társadalomkritikai szövegekkel. A közelgő népszámlálásra való tekintettel a rendezők és az együttesek is felhívták a figyelmet a nemzeti hovatartozás felvállalásának jelentőségére.
oktűber 8. - Történelmi emléktúra
A Csomakőrösi Református Egyházközség mintegy 45 tagja vett részt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatásával a csomakőrösi Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) által megszervezett „A megismerés útja” nevű történelmi emléktúrán. Az október második hétvégéjén megszervezett kétnapos túra fő célja magyarságtudatunk ébrentartása, megszilárdítása volt. Az autóbusszal megtett több mint 700 kilométeres kirándulás alatt tíz olyan helyszínre látogattunk el, amely meghatározó szerepet játszott az erdélyi magyarok, a magyar nép történetének alakulásában.
Az emléktúrán – statisztikai adatokra hívatkozva - ismertettük a felkeresett települések népszámlálási adatait 1850-től 2002-ig. Ezekből egyértelműen kitűnik, míg a magyarság fogy, addig más nemzetiségek aránya növekedik. Egyben felhívtuk a figyelmet arra, hogy történelmünkre és őseinkre visszatekintve büszkén vállalhatjuk magyarságunkat, valamint, hogy mennyire fontos a népszámlálás alkalmával az a tény, hogy kinek valljuk magunkat.
Reméljük, hogy történelmünk tényeinek és helyszíneinek alaposabb megismerése általl sikerült eljuttatni a fiatalok és felnőttek tudatába egyaránt, hogy mennyire fontos a magyar nemzetünk megmaradása, hogy Magyarnak Lenni Jó, magyarnak lenni feladat.
október 7. - Humor és népszámlálás
A népszámlálási kampányt népszerűsítő körút keretében október 7-én a bethleni Művelődési Házban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Beszterce-Naszód megyei szervezete humorestre várta az érdeklődőket. A szórakoztató műsort a székelyföldi Open Stage csapat tagjai szolgáltatták. Lung László Zsolt és Kozma Attila Lájkodalom című lemezükről válogattak nevettető részleteket és dalokat, tetszést aratva a bethleni és a környékbeli közönség soraiban. A műsor megkezdése előtt az érdeklődők meghallgatták Székely István kolozsvári számlálóbiztos rövid és tartalmas előadását a népszámlálás folyamatáról és azokról a fontos mozzanatokról, amelyekre oda kell figyelni ahhoz, hogy az űrlapokat érvényesen és helyesen töltsék ki. A jelenlevők felmerülő kérdésekre is választ kaptak. Előadás után az EMNT helyi munkatársai a népszámlálással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó szórólapokat osztogattak a távozóknak.
október 7. - Tekerni, magyarnak lenni jó!
Október 7-16 között az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) fehér megyei szervezete szórólapozást szervezett a megyében. A kampányakció során lelkes fiatalok kis csoportjai járták körbe kerékpáron Nagyenyed környékét, és az EMNT-EMNP népszámlálással kapcsolatos szórólapjait osztogatták, valamint a népszámlálással kapcsolatos hasznos tudnivalókkal és információkkal látták el a települések magyar lakosságát.
Október 16-án Magyarlapádon a népszámlálásról és a magyar állampolgárságról tartottak részletes tájékoztatót az egybegyűlteknek.
október 7. - Kolozsvári Ifisek Nyílt Napja
Október 7-én, mintegy 9 ifis csoport részvételével zajlott a Kolozsvári Ifik Nyílt Napja. A nyitó áhítatot Cseh Zoltán VI. éves református teológus hallgató tartotta, aki Pálnak a Timóthetushoz írt II. leveléből kiindulva hívta fel a figyelmünket a legfőbb feladatainkra, mint ifisek: “Senki a te ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lélekben, a hitben, a tisztaságban.”
A rendezvényen minden ifi egy rövid, képekből összeállított zenés videóanyaggal tartott beszámolót az ifjúság tevékenységéről.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről Sóos Sándor, a szervezet Kolozs megyei megbízottja és Szász Péter, a kolozsvári Demokrácia Központ vezetője a közelgő népszámlálás fontos tudnivalóiról beszéltek: mi az, amire oda kell figyelni, és miként kerülhetjük el a hibákat.
A rendezvényünk utolsó, de annál érdekesebb meghívottja a FIKE BAND volt, akikkel együtt hálát adhattunk az Úrnak és dicsőíthettük Őt.
október 7. - Kézműves foglalkozás erdővidéki gyerekeknek
Az idei tanévben is a vargyasi Rika Kulturális és Sport Egyesület tagjai – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatásával - rendszeres kézműves foglalkozást tartanak Baróton és Vargyason.
Baróton, az október eleji foglalkozáson ablakdísz, rózsanyaklánc, kifestősök „mentek ki” a kis művészek keze alól, de számos közös alkotás is született. A tevékenység elsődleges célja fejleszteni a gyerekek kézügyességét, felébreszteni fantáziájukat, kreativításukat, esztétikai érzetüket. Az ábrázolás különböző fajtái, mint a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, kézimunka lehetőséget adnak az önkifejezésre, a környezet esztétikai, alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Folyamatosan új és érdekes anyagokkal ismerkednek meg a gyerekeket, hagyományos és modern technikákat alkalmazva. Fontos rávilágítani a jövő nemzedékét, hogy milyen eszmei értékkel bír a saját kézzel készített alkotás.
Minden foglalkozás végén rögtönzött kiállítást tartottunk, ahol mindenki megcsodálhatta társai alkotásait,majd mindenki hazavihette saját művét.
október 6. - Sok zene, egy kis megemlékezés
Szórakozás, megemlékezés és a népszámlálással kapcsolatos tudnivalók ismertetése szerepeltek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulóban lévő Fehér megyei szervezete és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) közös rendezvényén, amelyet a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermében tartottak. Sok fiatalt sikerült megszólítani erre az estre, amihez nagymértékben hozzájárult a Kolozsvári Barátok Band Az eljátszott öregség című, megzenésített versekből összeállított hangulatos műsora.
A két főszervező közül az EMNT képviselője, Turzai Orsolya köszöntötte a jelenlevőket, míg az EMI Szórványért szakcsoportja részéről Szakács Júlia néhány szóban október 6-ról, az aradi vértanúk napjának jelentőségéről szólt.
A lelkes közönség helyenként valósággal lázba jött a nagyszerű, könnyű muzsika és ismert szövegek (József Attila, Ady Endre) hallatán, így néha együtt énekelték a dalokat a kolozsvári egyetemistákból álló együttessel.
A távozó közönségnek ízléses kivitelezésű, a népszámlálással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó szórólapokat osztottunk. Elhangzott: hogy voltunk, vitán felül áll, hogy vagyunk, nem kétséges. Ám hogy leszünk-e, az legfőképpen rajtunk múlik. Nagy feladat megmaradni az úton, amint azt a Kolozsvári Barátok Band dala is sugallta. Az út pedig a mi tájainkon a sok gonddal küszködő végvári sorsban, „szigeteken” élő magyar közösségek valós szolgálata.
október 4. - Élénk érdeklődés az ősi orvoslás iránt
Nagy sikernek örvendtek Szatmárnémetiben is Bernád Ilona marosvásárhelyi természetgyógyász, néprajzkutató előadásai, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Aranykapu Kulturális Egyesület Gyökereink elnevezésű rendezvénysorozata keretében érkezett városunkba. A gyakorló szülész-nőgyógyász asszisztensnő kedden a magyar népi egészségtanról és gyógyászatról beszélt a népes hallgatóságnak, szerdán pedig a gyermekáldás és a bábaság volt a téma. A második előadás különösen népszerű volt a fiatalok körében – több várandós kismama és gyermeket tervező fiatal házas hallgatta érdeklődéssel az izgalmas ismertetőt. A résztvevők hallhattak a gyógynövények hasznosításáról, a hagyományos ételek gyógyhatásairól illetve fűszernövények egykori szerepéről a népi orvoslásban. A várandóssággal és a szüléssel kapcsolatban az előadó kifejtette: régen valóban áldásnak tekintették a gyermeket és ez volna kívánatos manapság is, hisz a magyarság fogyása riasztó méreteket öltött az utóbbi évtizedekben. Rámutatott: a mentalitásváltás – sajnos – az aktuális szóhasználatban is visszaköszön, ugyanis míg eleink „várandósnak” vagy „áldott állapotban lévőnek” nevezték az anyai örömök elé néző nőket, ma „terhességnek” hívjuk ezt az állapotot. Bernád Ilona, aki több, mint 10 éve járja a világot és gyűjti a népi orvoslás hagyományait, most sem hagyta ki az alkalmat ismeretei bővítésére és beiktatott egy tereputat Bogdándra is. Mint mondta, eredményes volt a látogatása, hisz a gyermekáldással kapcsolatosan öt, míg a népi gyógyászat terén egy olyan újdonságot hallott a tövisháti községben, amelyről mindeddig nem volt tudomása. Ezekről egyébként ezután megjelenő köteteiben olvashatunk majd. A résztvevők mindkét napon hosszan kérdezgették a természetgyógyászt az előadások után és szép számmal vásároltak az általa megjelentetett könyvekből is.
október 2. - Felső-nyárádmenti ifjúsági találkozó
Október első vasárnapján sikerült megszervezni Nyárádszentlászlón a tervezett ifjúsági találkozót. A rendezvényen több gyülekezet ifjúsága is jelen volt: Backamadaras, Szentgerice, Nyárádszentlászló, Nagyadorján, Nyárádszentimre, Márkod, Vadasd, Havad valamint a Marosvásárhely Szabadi út gyülekezet ifjúságának a tagjai is. A Találkozó közös énekléssel és ifjúsági istentisztelettel kezdődött, majd ezt követően a népszámlálással kapcsolatos információk és tudnivalók hangzottak el.

Mivel az idő is velünk tartott, így a templom udvarán a jelenlévő lelkipásztorok vezetésével több közösségépítő játékra és vetélkedőre is sor került.
október 1. - Népszámlálás és Mikó Imre Terv az EMNT ülésén
Október első napján a csíksomlyói Fodor Házban tartotta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csíkszéki szervezete az ülését, amelyet Papp Előd EMNT alelnök nyitott meg. A rendezvényen előtérbe került a közelgő népszámlálási problémák megvitatása, majd az EMNT által kezdeményezett gazdaságfejlesztési stratégiának, a Mikó Imre Terv vitairatának bemutatása, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki szervezetének megerősítésével kapcsolatos kérdések, stratégiák is.
Előadásában Mátis Jenő, az EMNT Gazdasági Szakbizottságának alelnöke ismertette a Mikó Imre Terv vitairatát, kiemelve a fontosságát egy erdélyi magyar gazdaságfejlesztési stratégia megalkotásának. A rendezvényen részt vettek a csíkszéki EMNT képviselői, az EMNP csíkszéki koordinátorai, az EMI szervezetének tagjai, illetve Alcsík, Felcsík és a Gyimesek képviselői is.
szeptember 30. - Önkéntesképzés Bogártelkén
Az Ifjúsági Keresztény Egyesület által szervezett, Egységben az erő nevet viselő vezetőképző hétvégék célja az ifjúsági munkában, ifjúságfejlesztésben kompetens csoportanimátorok és vezetők tréningje. A programon 19-35 éves személyek ismerkedhettek meg a kolozsvári Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE) tevékenységével.
A 2011-es esztendő az önkéntesség éve és ezen alkalomból a kolozsvári FIKE úgy döntött, munkatársaink körét új személyekkel szeretné bővíteni. A FIKE az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) leányszervezeteként működik 13 éve Kolozsváron, és fő célja, hogy összegyűjtse a Kolozsváron tanuló – főként, de nem csak – református ifjakat, fiatalos és dinamikus közeget teremtve nekik.
A FIKE-ben tanévenként mintegy ötezer fiatal fordul meg, és ahhoz, hogy heti rendszerességű valamint időszakos programjaink megfelelő keretek között folyhassanak, önkéntesek segítségére van szükségünk. Így a szeptember 30 és október elseje között Bogártelkén tartott munkatársi hétvégénk célja ezen önkéntesek bevonása és korábbi önkénteseink csoporttudatának elmélyítése volt. A hétvége egyben kitűnő alkalom volt arra is, hogy a programot támogató Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkatársai tájékoztassanak az október 20-31 között zajló romániai népszámlálásról is.
szeptember 30. - Voltunk, vagyunk, leszünk – ifjúsági konferencia a népszámlálásról
Szeptember 30 és október elseje között Sepsiszentgyörgyön zajlott a Népszámlálás 2011 című ifjúsági konferencia, amelyet az Erdélyi Magyar Ifjak népesedésért szakcsoportja és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezett. A fiatalok körében - de nemcsak - nagy népszerűségnek örvendő rendezvényen az előadók a népesedés és a népszámlálás témáját körüljárva hangsúlyozták: fontos a gyerekvállalás, minden magyar családnak három gyereket kell vállalnia.
A konferenciát Jakabos Janka sepsiszéki EMNT elnök és Boros Rezső, az EMI népesedés szakcsoportjának vezetője nyitották meg, ezt követően dr. Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója vette át a moderálás szerepét.
Roma demográfiai perspektíva Székelyföldön címmel Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa tartotta az első előadást, melyben rávilágított arra a tényre, hogy felzárkózás helyett a romák helyzete az 1989-es rendszerváltást követően sokat romlott, ők voltak a piacgazdaságra való áttérés igazi vesztesei. A szociológus jesztő statisztikákkal is szolgált: Székelykeresztúr környékén a csecsemők több mint fele roma származású.
“Életet akarok a romok felett” címmel Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke mutatta be a szamosújvári Téka Művelődési és Oktatási Központ tevékenységét, amely a Mezőség több mint száz szórványmagyar diákjának biztosít bentlakásos lehetőséget, hogy magyar környezetben tanulhassanak. Próbálnak család helyett család lenni és a gyerekek személyiségének a fejlődéséhez is hozzájárulnak, egyben megerősítik a magyar gyerekek ingadozó identitástudatát is.

Szombaton Az új világ trendje és a népesség kérdése címmel Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa tartott előadást, aki kiemelte, hogy a mai fiataloknak nehezebb dolguk van, mert olyan médiaműsorok fogyasztói, melyek egyoldalú kapcsolatot közvetítenek, ezért a fiatalok a médiaszereplők kapcsán érzik a különböző társadalmi szerepeket.
Az ezt követő panelbeszélgetésen Csíki Sándor, a nyárádszeredai Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Nemes Előd, a sepsiszéki EMNT ügyvezető igazgatója, Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese és Bartha Jenő, az MPP maros megyei vezetőségének tagja osztották meg gondolataikat a hallgatósággal: fontos a gyerekvállalás, hasznos lehet a pártok közötti népszámlálási kampányverseny, ha a szórvánnyal is foglalkoznak, oda kell figyelni a népszámlálás buktatóira, mert a külföldön dolgozókat is nyilvántartásba veszi az ország, hogy ne csökkenjen 20 millió alá a lakossága – összegezték.
Az előadások sorát Kapitány Balázs, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal tudományos titkára zárta.
Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte az erdélyi ifjúsági szervezetekkel.
szeptember 25. - Megújuló energiák az ember megmentői
Válság és kilábalás címmel tartott előadást Dr. Hetesi Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója szeptember 25-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna egyházi központban. Az előadást Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt pártigazgatója vezette fel, elmondva, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezete a közelgő népszámlálás kapcsán hívta meg dr. Hetesi Zsoltot.
A szakember által tartott előadás alaptézise az volt, hogy amennyiben a jelenleg tapasztalható tendenciák folytatódnak, akkor az ember építette mesterséges világ előbb-utóbb feléli energiatartalékait. Ennek alapvető oka az, hogy a természet működik, de a fogyasztói társadalom nem, mert ez utóbbi rendszer szinte rákényszeríti az embert arra, hogy kizsákmányolja a földet. A gazdasági válságnak is alapvetően az az oka, hogy fogyóban vannak az energiaforrások. Hetesi Zsolt elmondása szerint annyi olajkészlet van a Földön, amennyi még huszonhárom évig lesz képes fedezni jelenlegi energiaigényünket. Az egyre gyakoribbá váló természeti csapások kárainak elhárítására lassan már annyi energiára és pénzre lesz szükség, amit nem lesz képes a társadalom előteremteni. A súlyos problémákra csak a megújuló energiaforrások felfedezése és használata nyújthatja az egyetlen megoldást, de e tekintetben is vannak rossz részmegoldások, ésszerűtlen lépések - hangoztatta Hetesi Zsolt.
Előadásának második részében demográfiai problémákat vázolt fel Hetesi, elmondva, hogy Közép-Kelet Európából a Nyugat elszipkázza a fiatalokat. Nyugaton egyébként a bevándorlás is hatalmas méreteket öltött, mondta az előadó főként a muzulmán bevándorlókra utalva. A népesség elöregedése mellett Nyugaton az iszlám kultúra, Közép-Kelet Európában a cigányság szaporodása járul hozzá ahhoz, hogy az európai népek gyakorlatilag feladják saját kultúrájukat, figyelmeztette a publikumot.
Előadása utolsó, megoldásokat javasló részében a magyarországi szakember kifejtette, hogy az általa említett problémákra a megoldást a természethű élet, a takarékosság, a helyi ötletek és a megújuló energiaforrások jelentik, azaz szavaival élve „a természet utánzása lehet az egyetlen fegyverünk”.
szeptember 25. - Alsó-Maros-Menti Ifjúsági Istentisztelet
Minden hónap utolsó vasárnapján ifjúsági istentiszteletet szervezünk az Alsó-Maros-mentén, egy Ludas környéki gyülekezetben. Idén szeptember 25-én Istvánházára került a sor, egy Marosludastól 12 km-re dél-keletre fekvő, kicsi, de többségében fiatalok lakta településre. Az ifjúsági istentisztelet egy egész napos rendezvény, amelyen a több mint 120 fiatal mellett részt vettek a helybeli gyülekezet tagjai is.
Az istentisztelet célja, hogy erősítsük fiataljainkban a magyarsághoz és keresztyénséghez való ragaszkodást és ugyanakkor az együvé tartozást. A program során felhívtuk a 12 település (Marosludas, Kutyfalva, Marosbogát, Ludastelep, Csekelaka, Magyarbükkös, Magyarózd, Maroscsapó, Kerelőszentpál, Magyardellő, Búzásbesenyő és Istvánháza) fiatalságának figyelmét arra is, hogy fontos a népszámlálásban való részvétel, fontos magunkat magyarnak vallani, mivel Erdélyben a magyarság számbeli aránya az utóbbi népszámláláskor nem volt a legkedvezőbb. Meg kell mutatnunk, hogy nemcsak erőben, de számarányban is jelentős részét képezzük az ország lakosságának.
Az ifjúsági istentiszteleten Székely Levente kutyfalvi lelkipásztor hirdette az igét,és a Reménység zenekar játszott. Rendezvényünk vendége volt Halmágyi János Attila, a magyar nép ősi szokásainak kutatója és őrzője. Korabeli ruhában mutatta be a honfoglaló magyarok harci szokásait, öltözetét. Magával hozott néhány saját készítésű íjat, ostort, kürtöt és egyéb eszközöket. Úgy érezzük, a fiatalság magyarsághoz való ragaszkodásának az erősítésében nagy szerepet játszik a történelmi múltunk megismerése.
szeptember 24. - Vargyasi ifjak a szórványban
"Minden magyar felelős minden magyarért" – ez lehetne a mottója annak a rendezvénysorozatnak, amelyen a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (VADFIE) idén vett részt első alkalommal. Közelebb akarunk kerülni a szórványban élő magyarokhoz, és a magunk szerény eszközeivel szellemi, kulturális ajándékkal meglepni őket.

A II. Prücsöktánc játéknapot az Erdélyi Magyar Ifjak szórványért szakcsoportja szervezte több egyesület, mozgalom - köztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - segítségével. A mintegy 600 lelket számoló fehér megyei magyarlakta kis falu, Magyarpéterfalva, több mint 200 vendéget fogadott szeptember 24-én. Aznap Magyarpéterfalvára játszani, szórakozni jöttek a szórványtelepülések (Balázsfalva, Tür, Küküllővár, Bethlenszentmiklós, Magyarbénye, Vajasd, Magyarlapád, Marosgombás és Felvinc) óvodásai és iskolásai. Az ünnepélyes megnyitón Makkai Dénes helyi lelkipásztor és Szakács Júlia főszervező köszöntötte a vendégeket, majd a művelődési ház udvarán interaktív közösségfejlesztő játékot szerveztek az EMI és az ODFIE ifjai. A 66 éve elhunyt Bartók Béla emlékére szervezett szavaló- és énekversenyen megcsillogtathatták tehetségüket a kis előadók. A program arcfestéssel, töklámpáskészítéssel, mesevetítéssel folytatódott, délután pedig Dániel Sándor csíkszeredai fazekasmesterrel korongozhattak az ügyes kezűek. A játéknap befejezéseként a marosvásárhelyi KRIKK zenekar játszott, a vargyasi ifjak színjátszói pedig bemutatták A rátóti csikótojás című népmese színpadi változatát.